Munkavállalói egyszeregy...

Nem mindenki ért a munkaügyekhez :) de ezt nem is kell... azonban van pár dolog, amit érdemes ismerni még a munkaerőpiacra lépés előtt, vagy az újra kezdés során...

Bérügyi szempontból mit érdemes ismerni?
Jó sok blog, újságcikk, honlap...stb foglalkozik azzal, hogy hogyan kell önéletrajzot írni, mi szerepeljen benne, milyen jogai vannak a munkavállalónak...stb. Egyik nagy kedvencem, a www.dolgozomami.hu egyszerűen annyira jól összefoglalja a dolgokat, hogy érdemes rászánni az időt, hogy beleolvasson az ember...

De ezen kívül is érdemes ismerni néhány dolgot.
Például azt, hogy mi is az a szerződés szerinti bér, mi az a bruttó bér, milyen levonások vannak, mit lehet levonni még belőle és mit nem... vagy valami ilyesmi.

Kezdjük tehát a kályhától

Amikor egy új munkahelyre megyünk, első körben munkaszerződést kötünk a céggel. Ebben szerepel az is, hogy mennyi munkabérről egyeztünk meg a tárgyalások során. Ez az úgy nevezett "szerződés szerinti bér", mely a jelen törvénykezés szerint magában foglalhat egy pótlék átalányt, de erre külön ki kell térni a munkaszerződésben... emellett azt is tudni kell róla, hogy havibér, órabér, vagy teljesítménybér. Ez a három kategória jelenleg a leggyakrabban használt (teljesítménybér esetén általában kikötnek egy alapbért is).

A mindenkori kormány minden évben meghatározza emellett azt a minimum bruttó bért, amit mindenkinek alapból kapnia kell 8 órás munkaviszony esetén (a 8 órás heti 5 napos munkaviszonyt teljes munkaidősnek is nevezik). Ez a minimálbér.
Emellett meghatároznak egy magasabb bért is, amit egy középfokú végzettséget igénylő munkakörben a végzettséggel rendelkező munkavállalónak kell fizetni. Ez a garantált bérminimum.

Magyarországon 2015-ben a minimálbér 105.000 Ft, a garantált bérminimum 122.000 Ft.

A régebbi értékek itt találhatóak


És akkor most nézzük, mit vonnak ebből?

Személyi jövedelemadó
az szja mértéke 2015-ben 16%
az elmúlt éveké itt található

Járulékok
a járulékok több fajtából tevődnek össze:
egészségbiztosítási járulék, mely 2015-ben 7% és két részre osztódik, pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), aminek alapja adja az ellátások alapját és természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), ami azt adja, hogy ingyen járhatunk (elvileg) orvoshoz.
nyugdíjjárulék, mely 2015-ben 10% és a későbbi nyugdíjunk alapját adja
munkaerő-piaci járulék, melyet azért vonnak, hogy ha már több, mint 360 napja dolgozunk két ellátás között, akkor legalább 36 nap (de maximum 90 nap) álláskeresési járadékra tehessünk szert

a táblázat 2008-ig visszamenőleg itt található



Emellett ugye már 2011-től van a családi kedvezmény. Erről itt írtam


A cikk ugye 2013-as, amikor a járulékokra még nem terjedt ki a kedvezmény, de tudjuk, hogy már az adón felül arra is kérhető.
Mindenképp kiemelném, hogy 2016.01.01-től csak azon gyermekekre igényelhető, akiknek van adószámuk. Ezt még idén azért érdemes megszerezni, ha eddig nem lett volna kikérve.

Ha tehát vesszük a bruttó bért, levonunk mindent a családi kedvezmény figyelembe vételével, akkor kapjuk meg a nettó bért... nettó bérrel senki sem számol semmilyen ellátást, hiszen a nettó bér mértéke nagyban függ attól, hogy pl mekkora családi kedvezményre vagyunk jogosultak.

A nettó bérből vonják a gyermektartást, és a különböző letiltásokat. Letiltás lehet pl. a munkabér előleg, vagy a végrehajtó által foganatosított tartozás behajtása. A tartozás letiltására egy külön posztot érdemes szánni... :)

Mára befejeztem