Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén –az Ön összevont adóalapját csökkenti.
Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és
jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott
esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és
kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, továbbá a várandós nőés a vele közös háztartásban élő házastársa. A családok támogatásáról szóló 1998. évi
LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük.
Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti, vagy pedig a jogosultak felváltva gondozott gyermekükre tekintettel érvényesítik. Figyelemmel kell lenniük azonban arra
is, hogy a kedvezmény mértékét ekkor sem léphetik túl.
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak.
Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam
jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult.
Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell.
Kedvezményezett eltartott:
a) akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult;
b) aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
c) a rokkantsági járadékban részesülő személy;
d) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya
alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett
eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról
szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha
figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a
családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18
évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai
rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és
rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot
csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.
AZAZ
Amennyiben valaki
- családi pótlékra jogosult (mert háztartásában gyermeket nevel)
és
- olyan havi jövedelme van, amiből adóelőleget vonnak (mivel az év közben levont adót előlegnek hívjuk!)
az a személy jogosult családi adókedvezményre.
Az családi adókedvezmény az ADÓALAPOT csökkenti... tehát a fentebb említett
- egy és két gyermek esetén gyermekenként 62.500 Ft
- három vagy több gyermek esetén gyermekenként 206.250 Ft gyermekenként
nem az adót csökkenti, hanem az adóalapot (azaz a bruttóból ha ezt levonjuk, akkor annyival kevesebb alapból számolják a 16%-os adót)
A NYILATKOZATOT MINDEN ÉV JANUÁRJÁBAN LE KELL ADNI!
Valamint akkor is, ha változás következik be (terhesség 91. napja, munkahelyváltás...stb).
A bérszámfejtőnek nem kötelessége minden embert végigkérdezni, hogy "ugyan már van gyereked? te kéred? nem kéred? mit szeretnél?"!!!!
Az év közben nem érvényesített családi adókedvezmény az év végi (következő év május 20-ig kötelezően leadandó) adóbevallással visszaigényelhető!!!! Az adóbevallást megcsinálhatja a munkahely, egy könyvelő, egy jó ismerős, mindenki magának vagy akár a NAV is :)
És akkor az idei nyilatkozat linkje:
http://www.nav.gov.hu/data/cms277119/2013adoeloleg_nyilatkozat_csaladi_kedvezmeny.pdf
http://www.nav.gov.hu/data/cms277119/2013adoeloleg_nyilatkozat_csaladi_kedvezmeny.pdf
Igénytelen honlap, minimális szakmai tudás, elfojtott agresszió. Miért nem a gyerekeire fordítja inkább az idejét? Kevesebb kárt okozna a családjának, másoknak!
VálaszTörlésKedves Szakmabeli!
VálaszTörlésBár tény, hogy már jó 14 napja írt nekem ilyen kedveset és törtem a fejem, hogy megjelentessem e, de rájöttem, miért ne.
Nem tudom, mi a problémája velem, vagy a honlappal. Ha szeretne segíteni, hogy az Ön által vázolt problémák eltűnjenek, szívesen veszem minden kommentjét, akkor is, ha esetleg más gondolatokat szült Önben a kis kreálmányom.
De megjegyezném, ez nem honlap. Csak egy blog :)
(bár felmerült bennem, hogy milyen kárt okozok és kinek?)
Köszönettel
Bodrogi Beáta