Betegszabadság és táppénz

Betegszabadságra és táppénzre minden olyan ember jogosult, amiknek munkaviszonya van...

Az OEP itt ír róla

A betegszabadság

A betegszabadság mindenkit megillet, aki munkaviszonyban áll. Ez 15 munkanapnak megfelelő idő minden évben. A háziorvos vagy a kórház adja ki erről az igazolást a "keresőképtelenség igazolása" nyomtatványon (ez a háziorvosnál egy lila lap - nagyalakú vagy "kutyanyelv"). A kórház egy félbevágott fehér lapra nyomtatja.

A betegszabadság bármikor elhasználható. Ha valaki év közben kilép, akkor is elhasználhatja, viszont a következő munkahelyen már nem éled újra.
 Azaz ha valaki januárban majdnem egész hónapban beteg és februárban kilép, majd új helyen kezd, nem igényelhet újra betegszabadságot, hanem táppénz fog számára járni

A betegszabadság mértéke: az egy napra eső távolléti díj 70%-a.
Ez azt jelenti, hogy a szabadságra eső bérnek a 70%-át adják bruttóban, de ebből még ugyanúgy levonják az adót és a járulékokat (igen, mindet!).

A táppénz

A táppénz is betegségre jár. A dokik kódokat írnak rá, így "döntik el" mire is jár voltaképp az a táppénz

Táppénz jellege	Kód
üzemi baleset	1
foglalkozási megbetegedés	2
közúti baleset	3
egyéb baleset	4
beteg gyermek ápolása	5
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség	6
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés	7
egyéb keresőképtelenség	8
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség	9

Üzemi baleset:
Az üzemi baleset olyan baleset, ami vagy a munkahelyen történt. Azaz ha valaki mondjuk elcsúszik a lépcsőn a munkahelyén, akkor 1-es kódot kap a dokitól. Emellett üzemi balesetnek minősül az is, ha a baleset akkor történik, mikor vagy a munkahelyre megy valaki, vagy a leggyorsabb/állandó úton haza.
Az üzemi baleset összege a balesetet megelőző hónap egy napi átlagkeresetének 100%-a.
Az üzemi baleset után felmerülő összes egészségügyi költség megtéríttethető az OEP-pel, csak a számlákat és a kérelmet be kell adni.

A foglalkozási megbetegedés:
A foglalkozási megbetegedés olyan tartós betegség, ami bizonyíthatóan a munkakörülmények miatt jött létre.
Hogy ide milyen megbetegedések tartoznak, az ebben a rendeletben található meg.
A foglalkoztatási megbetegedés összege azonos az üzemi balesetével

Közúti baleset:
Minden olyan baleset ide tartozik, ami a nyílt utcán történik, kivéve ha üzemi balesetnek minősül, kivéve amit üzemi balesetnek minősítenek.
A közúti baleset összege a balesetet megelőző hónap egy napi átlagkeresetének 90%-a.

Egyéb baleset:
Minden olyan baleset, ami az előzőekhez nem sorolható.

Ezekről bővebben is olvasható anyag van az OEP honlapján.

Beteg gyermek ápolása (GYÁP):
A beteg gyermek ápolására táppénz vehető igénybe, amit a gyermek háziorvosa ad ki. Hossza törvényileg szabályozott. Mértéke a táppénzzel megegyező

"Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolásitáppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a

gyermek életkorához igazodóan, agyermek születésnapjától a következő születésnapig terjedő

időtartamra.

Egy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolásacímén a gyermek egyéves koráig

időbeli korlátozás nélkül jár. 

Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként

42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolásitáppénz folyósítható.

A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz

A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható."

Terhesség és szülés miatti keresőképtelenség:
Ezt a kódot az orvos (háziorvos) akkor használja, mikor valaki a szülés előtt szeretné igénybe venni a terhességi-gyermekágyi segélyt (TGYÁS). Ez ugyanúgy egy nagyalakú beteglap, amire rá van írva a szülés várható időpontja és a 6-os kódú keresőképtelenség kezdete. Ez a papír leghamarabb a várható szülési időpontot megelőző 28. napon kérhető. Valamint a szülésig bezárólag bármikor.
Összege a terhességi-gyermekágyi segéllyel megegyező.

Közegészségügyi okból foglalkoztatástól eltiltás, hatósági elkülönítés:
Ez a kód akkor használatos, ha mondjuk valaki egy tanyán dolgozik és az állatoknak valamilyen emberre is átterjedő betegségük van, valamint az illető is megbetegedett. Mértéke a táppénzzel megegyező.

Egyéb keresőképtelenség:
Ez egy nagyon általános kód. Az orvosok 90%-ban ezt írják a beteglapra. Akkor is ha egy nátha, akkor is ha mondjuk valaki idegösszeroppanást kap...stb.

Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség:
A törvényhozók úgy gondolták, kedveznek a kismamáknak és létrehozták nem is olyan régen ezt a kódot. Ezzel a kóddal ellátott beteglap csak úgy adható ki, ha a veszélyeztetettséget a nőgyógyász rendszeresen indokolja és csak addig, amíg nőgyógyászati ajánlás van róla. Azaz minden hónapban meg kell látogatni a nőgyógyászt az ajánlásért, addig a háziorvos nem ad ki ilyen kódú táppénzes papírt.
Talán előnye, hogy már az első ilyen napon táppénzt számfejtenek. Ez azért jó, mert a későbbi ellátások számításakor az összegét nem veszik figyelembe, hiszen nem számít egészségbiztosítási járulék köteles jövedelemnek.


A táppénz számítása a következő posztban lesz olvasható!