2013. évi CXXVII törvény (Kihirdetés: 2013.07.05 Magyar Közlöny 116. szám)
4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
33. § Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”
34. § Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál – e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”
Azaz ha valaki munkáltatót vált az irányadó
időszakon belül, akkor csak az új munkáltatónál elért jövedelmeket
nézik. Ez azonban úgy néz ki, hogy csak 2015.01.01-től lép hatályba.
53. § Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII.
törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. §-t, 42/D. §-t, 48.
§-t, 55. §-t, 63. §-t a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra
való jogosultság esetében kell alkalmazni.
(2) A 2015. január
1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor
hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell
továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az
ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”
35. § Az Ebtv. 42. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(3b) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak időtartama alatt a (3a) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.”
Azaz amit eddig nem kellett, határozatot fog mindenki kapni a terhességi-gyermekágyi segély idejéről (mettől-meddig) és összegéről. Voltak, akik számára ez nem volt megfelelő, így párszor megszüntették az ellátást és szabik után újra igényelték. Eddigi szabály az volt, hogy akkor újra kell kalkulálni. Ezt eltörölték. Ha egyszer egyfajta ellátásra megállapítottak egy alapot, attól eltérni nem lehet abban az évben!
36. § Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem naptári napi átlagának 70%-a.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított ellátása a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg, a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani azzal, hogy az ellátás naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának
időtartamáról és naptári napi összegéről.
(5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt a (4) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(6)
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
A törvényben kiemelt kormányrendelet még nem készült el. Várjuk! Ettől függetlenül az egész csak annyiban változott, hogy eddig úgy nézték, hogy minimálbér kétszerese - szerződés szerinti bér - tényleges bér... és amelyik a kisebb. Most már a tényleges bért veszik előre. Tehát elsősorban azt nézik, hogy volt e valamennyi bérezett idő és annak mennyi az egy napi átlaga.
37. § (1) Az Ebtv. 42/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)–(5), (6a) és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani.”
(2) Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.”
(3) Az Ebtv. 42/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti
kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a (3) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.”
Mint a terhességi-gyermekágyi segély. A változás minimális. Határozat kell! Nem lehet újra bírálni az alapot! A tényleges jövedelmet nézik inkább! És továbbra is ha az alap magasabb, mint az évente (remélhetőleg) változó minimálbér, akkor korrigálni kell, míg a maximum el nem éri az alapot, vagy le nem jár az ellátás.
38. § Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azzal, hogy az ellátás naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)–(6) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3) A 48/A. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a folyamatos biztosítási időt anya esetében a szülés, egyéb esetben a jogosultság kezdő napjától kell számítani.
(4) A 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(6) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet
ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított
összegben kell tovább folyósítani.
(7) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.”
Felhívnám a figyelmet a kiemelt részre. Eddig többször volt olyan, hogy a tgyás után az anya elment szabadságra és úgy igényelte a gyedet, így a szabadság alatt szerzett jövedelmeit vették figyelembe (esetleg beszélt a főnökkel, hogy emelje meg kicsit a bért). Most már anyák nem néznek ilyet. Anyáknál csak a szülést megelőző időszakot nézik. Apák gyede esetén pedig ugyanúgy, mint ha táppénzt igényelne.
39. § (1) Az Ebtv. 44. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Keresőképtelen,)
„d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;”
(2) Az Ebtv. 44. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Keresőképtelen,)
„h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.”
Eddig a szülő nem lehetett táppénzen (maximum saját jogon), ha a gyermek kórházi kezelés alatt állt. Most már igen. Ugyan olyan szabályokkal, mint eddig (kötött időszakra jár a gyermekápolási táppénz) viszont a százaléka ugyanannyi, mintha a szülő lenne kórházban.
Felhívnám a figyelmet a (h) pontra! Tehát ezentúl az idősebb gyermek után is lehet igényelni méltányosságból. Az eljárás ugyanúgy megy, mint a 12 év alatti alatt. Viszont figyelembe veszik, hogy mennyi napot használt el a szülő a 11. születésnapja óta.
40. § Az Ebtv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.”
Ez eddig is így volt, csak más szavakkal. Tehát ha valaki csak 3 hónapot dolgozott, akkor 3 hónapnyi táppénzre jogosult. Ha többet, akkor többre. De a táppénz hossza maximum 1 év.
41. § (1) Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.”
(2) Az Ebtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a biztosított a (2)–(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.”
(3) Az Ebtv. 48. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a biztosított a (2)–(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi
jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos
biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell
megállapítani.
(6b) Ha a biztosított a (2)–(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi
jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi
folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével
kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.”
(4) Az Ebtv. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
a) hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,
b) ötven százaléka
ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,
bb) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint
bc) a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”
Apróbb változtatások vannak. Ha valaki nem dolgozik 180 napot a táppénz igénylése előtt, de egyébként van 180 napi biztosított ideje (azaz volt előtte passzív alapon ellátáson - thgys vagy gyed, esetleg gyes valamint munkanélküli) minimum, akkor a tényleges (vagy szerződés szerinti) bérét kell figyelembe venni. Eddig a minimálbért kapta.
42. § Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső azon 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani, mely napokon a biztosított jövedelemmel rendelkezett. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
(4) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, azonban a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi átlagát a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
(5) Ha a biztosított rendelkezik 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási idővel, azonban a biztosítási jogviszony később kezdődik, mint a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja, a táppénz naptári napi átlagát a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.
(6) Ha biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától, a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbér összegénél kedvezőbb.
(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. §. d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem, de legfeljebb a minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”
(4) 120 nap! Szóval ha valakinek nincs 180 napi biztosítási jogviszonya, de van 120 napi bére, akkor azt is nézik. Ez új!
(5) megnézik, hogy a táppénz igénylését megelőzően volt e legalább 3 hónap abban a munkaviszonyban. ha nem volt, akkor a szerződés szerinti bérét nézik. ehhez azonban az is kell, hogy legyen legalább 180 napi biztosítottság (Szerintem!)
43. § Az Ebtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.
(2) A 48. § (6a) és (6b) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
Változás nincs!
44. § Az Ebtv. 49. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
„b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”
Tehát ha valaki ezen ellátásokon van és úgy vállal munkát, akkor nem vehetik figyelembe az előtte ledolgozott napokat. Azaz ha valaki szabira megy, majd gyesre és úgy lesz beteg, akkor csak a gyes alatti munkaviszony számait nézik (Szerintem!)
45. § Az Ebtv. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermek betegségére tekintettel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti
keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási
táppénzt.”
Változás a méltányossági táppénz. Korábban kitért rá!
46. § (1) Az Ebtv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.”
(2) Az Ebtv. 55. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(1b) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten
keresőképtelenné válik.”
Nem változott!
47. § Az Ebtv 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Baleseti táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő
legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(2) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(3) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.
(4) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
(5) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(6) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.
(7) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(8) A baleseti táppénz összegét a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(9) Ha a biztosított a (8) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(10) A baleseti táppénz összege azonos a (8) és (9) bekezdés alapján számított jövedelem naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.”
Csak a számítás változott. Eddig a megelőző hónapot nézték. Most az igénylés kezdőnapjától visszamennek 3 hónapot és onnan nézik vissza a 180 napot, de csak akkor, ha az nem régebbi, mint az igénylés benyújtását megelőző év január 1-e (bár ezt bajosan tudnák összehozni, hogy átnyúljon. Szerintem!)
48. § Az Ebtv. 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A biztosított írásbeli kérelmére a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.”
Nem változott.
49. § (1) Az Ebtv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni.”
(2) Az Ebtv. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.”
Apróbb változtatások. Eddig a szüneteltetésről kellett határozatot hozni. Most a megítélésről kell és abban benne van a vége. Ha valaki szüneteltet, vagy megszüntet, erről határozat nem fog születni.
A kifizetés eddig úgy nézett ki, hogy bérfolyósításkor, de legkésőbb 10-ig. Mostmár úgy néz ki, hogy 10-ig, de legkésőbb bérfolyósításkor. Azaz ugyanaz, csak megcsavarva. Viszont az OEP 10-ig utal!
50. § Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére,
a táppénz, a baleseti táppénz vagy a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
(2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
Nem változott! Rendeletet kell várni!
51. § Az Ebtv. 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére
vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja
a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.”
Nem változott
52. § (1) Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/D–E. §-sal egészül ki:
„82/D. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXVII. törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében és 36. § (8a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni kell.
82/E. § Amennyiben 2010. április 30-a után született gyermek vonatkozásában gyermekgondozási díjat
igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult e törvény
2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény 42/A. § (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.”
(2) Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/F. §-sal egészül ki:
„82/F. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXXVII. törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. § (3a) és (3b) bekezdést, 42/D. § (2)–(5) bekezdést, 48. § (4), (6a) és (6b), valamint (8) bekezdést, 48/A. §-t, 49. § (1) bekezdés b) pontját, 55. § (1)–(1b) bekezdést, 65. § (3a) bekezdést a
2013. július 14-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.
(2) A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”
53. § Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII.
törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. §-t, 42/D. §-t, 48.
§-t, 55. §-t, 63. §-t a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra
való jogosultság esetében kell alkalmazni.
(2) A 2015. január
1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor
hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell
továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az
ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”
A hatályba lépések kiemelve
