Kismama mint vállalkozó

Manapság, főleg mivel a cégek nem nagyon szeretik a gyermekkel rendelkező munkavállalókat, egyre többen fordulnak a saját vállalkozás indítása felé...
Ebben a posztban az egyéni vállalkozó által fizetendő adókról és járulékokról szeretnék egy kicsit bővebben írni.

Ha valaki vállalkozóvá válik, meg kell határoznia, milyen vállalkozási formában szeretné azt művelni.
Lehet céget alapítani, de ehhez mindenképp szükség van egy könyvelőre, aki segítségére van az embernek. Többféle vállalkozás is létrehozható:
- Közkereseti Társaság: minimum 2 taggal alakítható, a tagok teljes saját vagyonukkal felelnek a társaságban keletkezett kötelezettségekért. Minimális tőke nincs meghatározva.
- Betéti Társaság: egy bel- és egy kültag alakíthatja. A beltag teljes vagyonával fele, a kültag csak a hozzájárulása mértékében. Minimális tőke nincs meghatározva.
- Korlátolt Felelősségű Társaság: már 1 személy is alakíthatja, minimum 3 millió Ft törzstőke kell hozzá, a tag(ok) nem minden esetben felelnek magánvagyonukkal, elsődlegesen a cég saját vagyona felel a kötelezettségekért.
A vállalkozások során felmerül a társas vállalkozó mint meghatározás kérdése, de erről inkább csatolok egy cikket


De akkor most fejtsük ki az egyéni vállalkozások lehetőségeit!

Az egyéni vállalkozó lehet KATA vagvy EVA által meghatározott adózás alá tartozó, valamint teljes adó- és járulékfizetési kötelezettséggel

KATA:
A KATA-val kapcsolatban a nav.gov.hu oldalon elég részletesen és több tételben is írnak
A navtól kért állásfoglalás szerint:
"3./ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alkalmazásában főállású kisadózó a kisadózó, KIVÉVE azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: 
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, 
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, 
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, 
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, 
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, 
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, 
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is [Katv. 2. § 8.]
A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítása mellett tevékenységet folytató kisadózó egyéni vállalkozó - mivel az anyasági ellátás valamelyikében részesülők nem szerepelnek a kivételek között - főállású kisadózónak minősül, és a tételes adó összege 50.000,- Ft/hó [Katv. 8. § (1)]." 

EVA:
Ugyancsak a nav által küldött állásfoglalást tudom ide csatolni, mely szerint:
"2./ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (EVA) 2. § (3) bekezdés a) pontja alapján az egyéni vállalkozó az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben egyéni vállalkozói tevékenységét folyamatosan végezte. 
Az EVA ALAPJA az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint [EVA 5. § (1)]. 
Az EVA törvény előzőekben hivatkozott szabálya szerint a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó NEM VÁLASZTHATJA, hogy adókötelezettségét az EVA tv. szerint teljesíti."

Teljes adó- és járulékfizetés:
Azaz a vállalkozói kivét utáni adózás:
"1./ Tájékoztatjuk, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a VÁLLALKOZÓI KIVÉT, átalányadózás esetén az ÁTALÁNYBAN MEGÁLLAPÍTOTT JÖVEDELEM után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR MÁSFÉLSZERESE. 

2014. január 1-jétől új szabály, hogy a gyermek egyéves korát követően a szülő korlátlan időtartamban végezhet munkát a gyed folyósítása mellett. Ennek megfelelően a Tbj. 29. § (4) bekezdés a) pontja szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után NEM KÖTELES nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - KIVÉVE, ha a GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét SZEMÉLYESEN FOLYTATJA. 
Az egyes adótörvények és azzal összefüggo egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) 457. § (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelo adó alapja LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR 112,5 SZÁZALÉKA. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 
Ugyanakkor a Szocho tv. 458. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben NEM VESZI SZÁMÍTÁSBA A HÓNAPNAK AZT A NAPJÁT, amelyre maga az egyéni vállalkozó 
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN részesül; 
b) GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYBEN, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, KIVÉVE, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét SZEMÉLYESEN FOLYTATJA. 
A leírtak alapján amennyiben a gyermekgondozási díj mellett kíván egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni, akkor a GYED folyósítására tekintett mentesül a minimum szocho- és járulékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adó és járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) megfizetése alól.
Mivel a hivatkozott jogszabályok csak az alsó határ után megfizetendő járulékok, adó alól mentesíti az egyéni vállalkozót, a vállalkozói kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem után - az általános szabályok szerint - meg kell fizetni azokat. 
Amennyiben gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása mellett kívánja tevékenységét folytatni, a Tbj. 29. § (4) alapján a járulékfizetés alóli mentesség nem érvényesíthető, a járulékokat legalább a törvényben meghatározott járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni. Ugyanígy rendelkezik a Szocho tv. is. "