Szabadságszámítás és halmozódó szabadságok

Érdemes első körben a kormányzat ezen olvasmányán átrágnia magát mindenkinek...
http://www.kormanyhivatal.hu/download/1/af/60000/A%20munka%20t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyve%20szabads%C3%A1gra%20vonatkoz%C3%B3%20rendelkez%C3%A9sei.pdf

Tisztázzuk először MENNYI szabadság jár?

Alapszabadság: 20 munkanap 
Ez minden embernek jár, aki dolgozik, de mindig az évben a szabadságra jogosító idő arányában adható csak ki. Tehát azért, mert valaki dolgozik 2 hónapot, nem jár neki 20 nap szabadság.
Életkor után járó pótszabadság – először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte (tehát, ha valaki december 14-én született, vagy március 3-án, vagy január 1-én, vagy például augusztus 19-én nem fontos... a fontos az, hogy melyik ÉVBEN, mert a pótszabadság az év január 1-étől jár)
- a 25. életévtől 1 munkanap
- a 28. életévtől 2 munkanap
- a 31. életévtől 3 munkanap
- a 33. életévtől 4 munkanap
- a 35. életévtől 5 munkanap
- a 37. életévtől 6 munkanap
- a 39. életévtől 7 munkanap
- a 41. életévtől 8 munkanap
- a 43. életévtől 9 munkanap
- a 45. életévtől 10 munkanap
Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti (2012.01.01-től, előtte nyilatkozni kellett melyik szülő veszi igénybe)
- egy gyermek után 2 munkanap
- két gyermek után 4 munkanap
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap
ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, fogyatékos gyermekenként 2 munkanap (igazolni kell a fogyatékosságot, melyre tökéletesen megfelel az emelt családi pótlékra kapott határozat)
Az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság – legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni 5 munkanap - ikergyermekek születése esetén 7 munkanap (igazolni kell a jogosultságot, melyre tökéletesen megfelel és egyetlen elfogadható formája a gyermek születési anyakönyvi kivonata).
A fiatal munkavállalónak járó pótszabadság – utoljára abban az évben jár, amikor a tizennyolcadik életévét betölti 5 munkanap
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap
Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap
A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap.

Szóval ezt tisztáztuk...

Akkor most azt, MIKOR jár a szabadság?

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat: 
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
- a szabadság időtartama (a szabadság is szabadságot generál),
- a szülési szabadság időtartama (melyre a terhességi-gyermekágyi segély jár),
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (2011.08.01. előtt igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve volt szabadságra jogosító időszak, erre a gyermekgondozási díj jár),
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre eső
egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani - azaz ha az év végére valaki több, mint 30 napot van táppénzen, akkor arányosan csökkenteni kell a szabadságát! 2013.01.01. előtt a táppénz teljes időtartama szabadságra jogosító időszak volt - a törvény visszamenőleg nem hatályos!),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó
tartama,
- a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama; a kötelező orvosi vizsgálata tartama; a véradáshoz szükséges, legalább négy órás időtartam; a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órás, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órás időtartam; hozzátartozó halálakor két munkanap; általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő; önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama; bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam; a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama; a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam)

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év
közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot
elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.



És akkor most nézzük az arányosítást! Az egész CSAK MATEMATIKA!
X/365(szökőévben 366)*Y=Z
X: az évre járó összes szabadság pótszabadságostól
- alapszabadság
- életkor után járó pótszabadság
- gyermek után járó pótszabadság (2012.01.01 előtt nyilatkozat alapján!)
- munkavégzés miatt járó pótszabadság
- egyéb pótszabadság
Y: szabadságra jogosító időszak napjainak száma
- munkanap
- táppénz első 30 napja
- szülési szabadság napjai
- fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja (nem teljes hónap, ha 6-án kezdesz, akkor 6 hónappal később 5-én van vége)
- ...stb!
Z: arányosan járó szabadság az adott évre
x,5-től felfelé kerekítve...

Tehát példával:
Dolgozó hölgy 2010-ben úgy dönt, szülni szeretne. Teherbe is esik, így 2010. május 11-től elmegy táppénzre (mivel ekkor még nem volt szó 9-es kódról, így az első 15 nap betegszabadság).
Megszült 2010.11.04-én. Azonban 2010-ben kivette az összes arra az évre járó szabadságát.
2011.12.05-én kistestvér érkezett a családba.
Nem ő vette igénybe a gyermekek után a szabikat 2010-11-ben.

Mennyi szabi jár?
2010 - nem jár, hiszen kivette... (járna a gyerek utáni 2, ha úgy nyilatkozik)
de egyébként járna
munkavégzés alatt (01.01-05.31 - betegszabi vége)
táppénz alatt (06.01-11.03)
tgyás alatt (11.04-12.31)
2011-ben jár
tgyás alatt (01.01-04.20)
gyed első évére vonatkozó (elvileg 2012.04.20-ig járt volna, de így 12.04-ig jár)
tgyás alatt (12.05-12.31)
2012-ben jár
tgyás alatt (01.01-05.20)
gyed első 6 hónapja alatt (05.21-11.20)

Számszerűsíteni nem tudjuk, mert nem tudjuk mennyi idős a hölgy...
De látható, hogy hogyan változik...
A hölgy ha és amikor nem veszi ki a 2010-es szabikat, akkor járt volna neki majdnem 3 évre járó szabadság, így csak 1,75 évvel 'rendelkezik'.

Ha valami nem érthető, jelezd kommentben, vagy írj e-mailt, illetve keress meg facebookon :)