Kismama - kisbaba mi hol mennyi 2017

MAGZATI ADÓKEDVEZMÉNY

KI IGÉNYELHETI
Év közben: várandós (terhes) nő és HÁZASTÁRSA
Az éves adóelszámoláskor: ha a másik fél nem jogosult rá, a várandós nő megoszthatja a másik személlyel (nem regisztrált élettárs)
Lehet azzal jönni, hogy "a munkahely nem dobta vissza, pedig tudta, hogy nem vagyunk házasok, szóval ez így nem igaz"
Ez a törvény. Viszont a nyilatkozaton rajta van, hogy "büntetőfelelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a megjelenített adatok valósak és a törvénynek megfelelőek"... És ez mit jelent? Hogy a NAV 5 éven belül BÁRMIKOR ellenőrizhet, és ha nem a törvény szerint van elszámolva, akkor büntetőkamattal (12%) és adóbüntetéssel (1-500.000 Ft) sújtva visszafizetteti az összeget, amit bár önellenőrzéssel vissza lehet kérni, de a többit nem

HOL KELL IGÉNYELNI
Annál a kifizetőnél, aki az adóköteles jövedelmet folyósítja. Azaz munkaviszonynál a munkáltató, ellátásnál vagy a munkáltató vagy az OEP.

MI KELL HOZZÁ
A nyilatkozaton kívül nem kell leadni semmit. Viszont egy igazolás kell az orvostól, mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ez az igazolás megintcsak 5 évig kérhető egy adóellenőr által.

ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE
Év közben: olyan személy, aki az évben házasságot kötött és a két fél közül legalább az egyiküknek első házassága a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül
2017-ben visszamenőleg azok számára, akik 2014.12.31 után kötöttek házasságot, de nem tudták igénybe venni a családi kedvezmény miatt az első házasok kedvezményét, önellenőrzéssel 2015-re, a bevallásban pedig 2016-ra igényelhetik e kedvezményt. 2017-től pedig év közben a nyilatkozat kitöltésével a családi kedvezménnyel párhuzamosan igényelhető

HOL KELL IGÉNYELNI
Annál a kifizetőnél, aki az adóköteles jövedelmet folyósítja. Azaz munkaviszonynál a munkáltató, ellátásnál vagy a munkáltató vagy az OEP.

MI KELL HOZZÁ
A nyilatkozaton kívül nem kell leadni semmit.

MIN KELL IGÉNYELNI AZ ADÓVAL KAPCSOLATOS KEDVEZMÉNYEKET?
A NAV oldalán minden évben felteszik a hivatalos nyomtatványokat.
2017es adóelőleg nyilatkozatok



TERHESSÉGI TÁPPÉNZ

KI IGÉNYELHETI
Olyan ember, aki a TBJ 5§-a szerint biztosított
Leegyszerűsítve, olyan bevételed van, amiből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonnak, vagy ellátáson vagy, de a szerződésed él.

HOL KELL IGÉNYELNI
Ha munkaviszonyod van, akkor munkahelyen keresztül, mivel ők adják a foglalkoztatói igazolást. Ha egyéb jogviszony van, akkor kifizető adja az igazolást, vagy a könyvelő

MIN KELL IGÉNYELNI
Nincs rá külön nyomtatvány, amit az igénylőnek ki kell töltenie.

MI KELL HOZZÁ
A keresőképtelenség igazolása, Azaz az orvostól  a nagyalakú vagy hosszú papír, rajta a 9es kód (a terhességgel kapcsolatban szakorvosi ajánlás mellett a 9es kód alkalmazandó)

CSALÁDI PÓTLÉK

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, járási hivatalok családtámogatási osztálya, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

EGYSZERI ANYASÁGI TÁMOGATÁS

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, járási hivatalok családtámogatás osztálya, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

KI IGÉNYELHETI
Év közben: vér szerinti szülő, vagy vér szerinti szülő házastársa
Az éves adóelszámoláskor: ha a másik fél nem jogosult rá, a vér szerinti szülő megoszthatja a másik személlyel (nem regisztrált élettárs)
Lehet azzal jönni, hogy "a munkahely nem dobta vissza, pedig tudta, hogy nem vagyunk házasok, szóval ez így nem igaz"
Ez a törvény. Viszont a nyilatkozaton rajta van, hogy "büntetőfelelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a megjelenített adatok valósak és a törvénynek megfelelőek"... És ez mit jelent? Hogy a NAV 5 éven belül BÁRMIKOR ellenőrizhet, és ha nem a törvény szerint van elszámolva, akkor büntetőkamattal (12%) és adóbüntetéssel (1-500.000 Ft) sújtva visszafizetteti az összeget, amit bár önellenőrzéssel vissza lehet kérni, de a többit nem

HOL KELL IGÉNYELNI
Annál a kifizetőnél, aki az adóköteles jövedelmet folyósítja. Azaz munkaviszonynál a munkáltató, ellátásnál vagy a munkáltató vagy az OEP.

MI KELL HOZZÁ
A nyilatkozaton kívül nem kell leadni semmit.

MIN KELL IGÉNYELNI AZ ADÓVAL KAPCSOLATOS KEDVEZMÉNYEKET?
A NAV oldalán minden évben felteszik a hivatalos nyomtatványokat.
2017es adóelőleg nyilatkozatok

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED)

KI IGÉNYELHETI
A jogosult szülő nő, akinek az igénylést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosított ideje (biztosított idő minden olyan idő, ami le van fedve a TBJ 5§ szerint, a hétvégék is) és az igényléskor is biztosított
Leghamarabb a kiírt időpontot megelőző 28. naptári naptól igényelhető.
Az apa csak abban az esetben jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy tartós kórházi ápolásra szorul, vagy valami más oknál fogva kikerül a háztartásból. Ezt bizonyítani kell (halotti anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás, gyámhivatali jegyzőkönyv...stb)

HOL KELL IGÉNYELNI
Lásd: táppénz

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány
Már van lehetőség a CSEDet és a GYEDet egy nyomtatványon kérni

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)

KI IGÉNYELHETI
Aki CSEDre jogosult, vagy az a vér szerinti apa, akinek az igénylést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosított ideje és az igényléskor is biztosított (a szülést követő 169. naptól kérheti)

HOL KELL IGÉNYELNI
Lásd táppénz

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány
Már van lehetőség a CSEDet és a GYEDet egy nyomtatványon kérni

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

HALLGATÓI GYED

KI IGÉNYELHETI
Olyan vér szerinti szülő, akinek a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 2 aktív felsőoktatási szemesztere. Az apa azonban itt is csak a szülést követő 169. naptól igényelheti

HOL KELL IGÉNYELNI
A lakhelyhez legközelebbi Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán (OEP)

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES)

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, járási hivatal családtámogatási osztálya, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS (GYET)

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, járási hivatal családtámogatási osztálya, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről

A gyermekektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

MIT IGÉNYELJEK ÉS MIKOR

A facebookos tanácsadós csoportban többször felmerül, hogy mikor mit kell igényelni, mi kell hozzá, hová kell vinni... stb.

Ez egy gyors összefoglaló:

MAGZATI ADÓKEDVEZMÉNY

KI IGÉNYELHETI
Év közben: várandós (terhes) nő és HÁZASTÁRSA (2017-től az az élettárs is, aki szerepel az "élettársak nagykönyve"-ben legalább 1 éve
Az éves adóelszámoláskor: ha a másik fél nem jogosult rá, a várandós nő megoszthatja a másik személlyel (nem regisztrált élettárs)
Lehet azzal jönni, hogy "a munkahely nem dobta vissza, pedig tudta, hogy nem vagyunk házasok, szóval ez így nem igaz"
Ez a törvény. Viszont a nyilatkozaton rajta van, hogy "büntetőfelelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a megjelenített adatok valósak és a törvénynek megfelelőek"... És ez mit jelent? Hogy a NAV 5 éven belül BÁRMIKOR ellenőrizhet, és ha nem a törvény szerint van elszámolva, akkor büntetőkamattal (12%) és adóbüntetéssel (1-500.000 Ft) sújtva visszafizetteti az összeget, amit bár önellenőrzéssel vissza lehet kérni, de a többit nem

HOL KELL IGÉNYELNI
Annál a kifizetőnél, aki az adóköteles jövedelmet folyósítja. Azaz munkaviszonynál a munkáltató, ellátásnál vagy a munkáltató vagy az OEP.

MIN KELL IGÉNYELNI
A NAV oldalán minden évben felteszik a hivatalos nyomtatványokat.
A 2016-os itt van

MI KELL HOZZÁ
A nyilatkozaton kívül nem kell leadni semmit. Viszont egy igazolás kell az orvostól, mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ez az igazolás megintcsak 5 évig kérhető egy adóellenőr által.

TERHESSÉGI TÁPPÉNZ

KI IGÉNYELHETI
Olyan ember, aki a TBJ 5§-a szerint biztosított
Leegyszerűsítve, olyan bevételed van, amiből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonnak, vagy ellátáson vagy, de a szerződésed él.

HOL KELL IGÉNYELNI
Ha munkaviszonyod van, akkor munkahelyen keresztül, mivel ők adják a foglalkoztatói igazolást. Ha egyéb jogviszony van, akkor kifizető adja az igazolást, vagy a könyvelő

MIN KELL IGÉNYELNI
Nincs rá külön nyomtatvány, amit az igénylőnek ki kell töltenie.

MI KELL HOZZÁ
A keresőképtelenség igazolása, Azaz az orvostól  a nagyalakú vagy hosszú papír, rajta a 9es kód (a terhességgel kapcsolatban szakorvosi ajánlás mellett a 9es kód alkalmazandó)

CSALÁDI PÓTLÉK

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, volt MÁK ügyfélszolgálatok, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

EGYSZERI ANYASÁGI TÁMOGATÁS

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, volt MÁK ügyfélszolgálatok, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

KI IGÉNYELHETI
Év közben: vér szerinti szülő, vagy vér szerinti szülő házastársa
Az éves adóelszámoláskor: ha a másik fél nem jogosult rá, a vér szerinti szülő megoszthatja a másik személlyel (nem regisztrált élettárs)
Lehet azzal jönni, hogy "a munkahely nem dobta vissza, pedig tudta, hogy nem vagyunk házasok, szóval ez így nem igaz"
Ez a törvény. Viszont a nyilatkozaton rajta van, hogy "büntetőfelelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a megjelenített adatok valósak és a törvénynek megfelelőek"... És ez mit jelent? Hogy a NAV 5 éven belül BÁRMIKOR ellenőrizhet, és ha nem a törvény szerint van elszámolva, akkor büntetőkamattal (12%) és adóbüntetéssel (1-500.000 Ft) sújtva visszafizetteti az összeget, amit bár önellenőrzéssel vissza lehet kérni, de a többit nem

HOL KELL IGÉNYELNI
Annál a kifizetőnél, aki az adóköteles jövedelmet folyósítja. Azaz munkaviszonynál a munkáltató, ellátásnál vagy a munkáltató vagy az OEP.

MIN KELL IGÉNYELNI
A NAV oldalán minden évben felteszik a hivatalos nyomtatványokat.
A 2016-os itt van

MI KELL HOZZÁ
A nyilatkozaton kívül nem kell leadni semmit.

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED)

KI IGÉNYELHETI
A jogosult szülő nő, akinek az igénylést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosított ideje (biztosított idő minden olyan idő, ami le van fedve a TBJ 5§ szerint, a hétvégék is) és az igényléskor is biztosított
Leghamarabb a kiírt időpontot megelőző 28. naptári naptól igényelhető.
Az apa csak abban az esetben jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy tartós kórházi ápolásra szorul, vagy valami más oknál fogva kikerül a háztartásból. Ezt bizonyítani kell (halotti anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás, gyámhivatali jegyzőkönyv...stb)

HOL KELL IGÉNYELNI
Lásd: táppénz

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány
Már van lehetőség a CSEDet és a GYEDet egy nyomtatványon kérni

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)

KI IGÉNYELHETI
Aki CSEDre jogosult, vagy az a vér szerinti apa, akinek az igénylést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosított ideje és az igényléskor is biztosított (a szülést követő 169. naptól kérheti)

HOL KELL IGÉNYELNI
Lásd táppénz

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány
Már van lehetőség a CSEDet és a GYEDet egy nyomtatványon kérni

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

HALLGATÓI GYED

KI IGÉNYELHETI
Olyan vér szerinti szülő, akinek a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 2 aktív felsőoktatási szemesztere. Az apa azonban itt is csak a szülést követő 169. naptól igényelheti

HOL KELL IGÉNYELNI
A lakhelyhez legközelebbi Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán (OEP)

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
Nyomtatvány
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES)

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, volt MÁK ügyfélszolgálatok, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről
A gyermektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS (GYET)

KI IGÉNYELHETI
Itt egy elég jó leírás róla

HOL KELL IGÉNYELNI
Kormányablak, volt MÁK ügyfélszolgálatok, online

MIN KELL IGÉNYELNI
Nyomtatvány

MI KELL HOZZÁ
A szülőtől: személyi igazolvány, lakcímkártya, taj kártya, igazolás a terhesgondozásban való részvételről
A gyermekektől: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, taj kártya

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK

Nagy örömmel jelentem, hogy elindult a honlap :)
Bár még kezdetleges és nincs minden fent, de mivel saját kezűleg csinálom az utolsó betűig és nem vagyok weblapkészítő kisiparos :p

Szóval


A HONLAP

Mit érdemes tudni 2016-ban? (Minimálbér, Családi kedvezmény, Ellátások)

Már hozzászoktunk, hogy minden évben van valami változás. 

Ezért már most (még remélhetőleg éjfél előtt) összegezzük nektek, hogy mit is kell tudni ahhoz, hogy 2016-ban tudjál minden fontos információt, ami főleg a gyermekeseknek szükséges is tudniuk.

(A 2015. évi CCXXIII. törvény változásait is figyelembe véve, mely a családtámogatáshoz és az egészségbiztosítási ellátások egyes elemeihez nyúlt hozzá)

Fontos információk a 2016-os évre

Megváltozik a SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ mértéke - 2016-ban 15%

A JÁRULÉKok mértékei nem változnak

Egészségbiztosítási járulék - 7% (pénzbeli rész 3%, természetbeli rész 4%)

Nyugdíjjárulék - 10%

Munkaerőpiaci járulék - 1,5 %

Egészségügy szolgáltatási járulék  - 7.050 Ft/hó (235 Ft/nap)

(azaz mikor valaki maga után fizeti a tb-t)

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

A 2014.01.01-től a járulékokra is kibővített családi kedvezmény minden olyan jövedelem esetén igényelhető, mely első körben Személyi Jövedelemadó köteles. 

2016-tól a következő adóalap csökkentés hajtható végre 

1 gyermek esetén 66.670 Ft

2 gyermek esetén gyerekenként 83.330 Ft (a 2 gyermek után járó családi kedvezmény 4 év alatt fog megduplázódni előreláthatólag a kormány tervei szerint)

3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 220.000 Ft
A tényleges (a nettó összegben is látható) családi kedvezmény a 2 gyermekesekre vonatkozóan változik csak, ott összesen 5.000 Ft-tal vihet többet haza a szülő havi szinten összesen.

MINIMÁLBÉR

2016-ban a minimálbér 111.000 Ft bruttót jelent, 

a garantált bérminimum pedig 129.000 Ft-ra emelkedik. 

Ez nettó (családi kedvezmény igénylése nélkül) 73.815/85.785 Ft-ot jelent.

MAXIMUM GYED

A minimálbér emelésével a táppénz és GYED maximuma is emelkedik

A táppénz maximuma bruttó 7.400 Ft napi ellátásra emelkedik.

A kifizethető GYED maximum pedig a következőképp alakul:

- Bruttó alap: 111.000 Ft x 2 = 222.000 Ft

- Bruttó ellátás: 155.400 Ft

- személyi jövedelemadó: 23.310 Ft

- nyugdíjjárulék: 15.540 Ft

- összes levonás: 38.850 Ft

- családi kedvezmény esetén változó nettó ellátás:

• családi kedvezmény igénylése nélkül 116.550 Ft
• 1 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 126.550 Ft
• 2 gyermekből 1 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 129.050 Ft
• 2 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 141.550 Ft
• 3 gyermekből 1 gyermekre jutó családi kedvezmény estén 149.550 Ft
• 3 gyermekből több gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 155.400 Ft

Mi az, amit mindenki kaphat 2016-ban, ha gyermeket vállal?

Gyermekgondozást segítő ellátás (régebben GYES - Gyermekgondozási Segély)

- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)

- Összege bruttó 28.500 Ft/hó (ebből 10% nyugdíjjárulékot vonnak)

- Letölthető nyomtatvány - változás esetén változik a link

- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online

- A gyermek 3 éves koráig, tartósan beteg gyermek esetén 10 éves koráig jár (orvosi ajánlásra gyógyulásig, de max 10 éves korig)

- Iker gyermekek esetén az összeg megduplázódik és az ikrek tankötelezettségét megkezdő év december 31ig (iskolakezdés) vagy 8 éves korukig (amelyik hamarabb bekövetkezik) folyósítják

- A gyermek féléves (így szerepel az 1998. évi LXXXIV. törvény 21§-ában) korától lehet dolgozni időbeli korlátozás nélkül
- Családi kedvezményre nem jogosít

Gyermeknevelési támogatás (GYET)
- olyan szülők igényelhetik, ahol 3 vagy több kiskorú gyermek van a legfiatalabb gyermek 3 éves kora és 8 éves kora között igényelhető.
- összege megegyezik a GYES összegével
- munkavégzés GYET alatt csak maximum heti 30 órában tehető meg

CSALÁDI PÓTLÉK
- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)
- Összege
1 gyerek után 12.200 Ft/hó (egyedülálló 13.700 Ft/hó)
2 gyerek után 13.300 Ft/gyerek/hó (egyedülálló esetén 14.800 Ft/gyermek/hó)
3 vagy több gyermek után 16.000 Ft/gyermek/hó (egyedülálló esetén 17.000 Ft/gyermek/hó)
- Letölthető nyomtatvány
- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online
- A gyermek középiskolai tanulmányának végéig, de max 20. életév betöltésének hónapjáig jár, a gyermek 23. életév betöltésének hónapjáig számít bele az összegbe, ha nappali tagozaton tanul
- FIGYELEM! A családi pótlék tekintetében a kormány szigorított. Ha a gyermek sokat hiányzik szülői igazolás nélkül (50 óra), akkor a folyósítást felfüggesztik. Ezt az iskola jelenti a megfelelő szerveknek.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS - egyszeri összeg 
- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)
- Összege: a mindenkori minimál nyugdíj 225%-a, ikrek esetén 300%-a (2015-ben 64.125 Ft)
- Letölthető nyomtatvány
- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online
- Az igényléshez pluszban szükség van egy igazolásra (nőorvostól, védőnőtől beszerezhető), hogy a megfelelő számú terhesgondozási alkalmon jelen volt a szülő nő
- FIGYELEM! Évekkel ezelőtt volt egy olyan uborkaszezoni bedobás, hogy az elsőnek született gyermek után az egyszeri anyasági támogatás összege elég magas lesz. EZ A HÍR KACSA!

Mi az, amihez valami plusz is kell?

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS

- Az önkormányzat szociális osztályán érdemes érdeklődni, hogy kaphat e a család bármilyen támogatást a születendő baba miatt.

- Egy régebbi újságcikkben olvastam, hogy a pelenkacsomagtól kb 100.000 Ft-ig bármi kapható, de csak az önkormányzatok igen kis része ad ilyen támogatást. A támogatást megítélését ráadásul sok mindenhez kapcsolhatják, pl. életvitelszerű lakcím, védőnői visszaigazolás, egy főre eső jövedelemszint...stb)

Terhességi táppénz

- A kismama vagy a magzat veszélyeztetése esetén kérhető, kódja 9-es

- Szakorvosi ajánlás alapján kapható csak, a szakorvos személye nincs meghatározva, de általában a nőgyógyász szokta kiadni az ajánlást és a háziorvos a keresőképtelenség igazolásához a táppénzes papírt

- Összege: a törvényben meghatározott számolás szerint megállapított alap 50 vagy 60%-a. 

50% akkor jár, ha az igénylő kórházban tartózkodik, vagy nincs 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya (A folyamatos biztosítási jogviszony azt jelenti, hogy 2 éven keresztül egyfolytában olyan bevétele volt, amiből pénzbeli egészségbiztosítási járulék lett fizetve, vagy ha megszakítás is van benne, az nem több, mint 30 nap)

60% akkor jár, ha az igénylőnek van 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya

- A táppénzből személyi jövedelemadót vonnak (2016-ban 15%)

- Családi kedvezmény igényelhető rá

CSED - Csecsemőgondozási díj

- A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely)
+ Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli

+ Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja

- Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható (erről egy másik posztban írok). A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót vonnak (ez 2016-ban 15%). 

- A CSED-re családi kedvezmény kérhető
- Tájékoztató
- Hossza: 168 nap, mely leghamarabb a kiírt időpontot megelőző 28. naptól kérhető

- Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni

- A törvény a szülő nő számára biztosított szülési szabadság idejére állapítja meg a kieső időre járó bér ellentételezéseként. Így a szülő nő kérheti és kaphatja. A gyermek apja akkor kérheti, ha a szülő nő tartósan kikerül a háztartásból, azaz meghal, tartós kórházi kezelésre szorul (ehhez orvosi papírt kell mellékelni), elhagyja a családot (ehhez hivatalos szerv által kiállított elhelyezésről szóló határozat kell)

- Keresőtevékenység végzése CSED alatt tilos

- Ellátás nem ellátás alapja!

GYED - Gyermekgondozási díj

- A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely)
+ Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli

+ Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja
Az igénylés 2016.01.01-től beadható a CSED igénylésével együtt

- Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható (erről egy másik posztban írok). A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót (ez 2016-ban 15%) és nyugdíjjárulékot (ez 2016-ban 10%) vonnak. 

- Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni

-  2015.12.31-ig igénylet GYED esetében annyi napra jár, amennyit előtte az igénylő szerzett, de maximum a gyermek 2. születésnapjáig, ikrek esetében az alap megszerzett jogosultság egy évvel nő. 2016.01.01-től igénylet GYED esetében az ellátás a gyermek 2 éves koráig kapható (ikreknél a jogosultság 1 évvel nő)

- Leghamarabb a CSED lejártától kérhető, de apák esetében a szülést követő 169. naptól

- GYED-re családi kedvezmény kérhető

- Tájékoztató

- A szülők bármelyike kérheti
- A szülést követő 169. naptól lehet GYED ellátás mellett időkorlátozás nélkül dolgozni (ez azt jelenti, hogy ha valaki hamarabb igényli a CSEDet, mint a szülés, akkor a GYED elején még nem dolgozhat)

- Ellátás nem ellátás alapja

HALLGATÓI GYED

- Fő szabály: a szülést megelőzően MAGYAR nyelvű felsőfokú képzésben nappali tagozaton legalább 2 félévet fel tud mutatni a szülő 2 éven belül!
- Az igény beadható a jogviszony fennállása alatt, vagy a szüneteltetést/megszűnést követő 1 éven belül, aki gyermekét saját háztartásában neveli és vagy magyar vagy EGT állampolgár
- Ennél az első naptól gyedre jogosult a szülő (bár az apa csak akkor, ha az anya meghal, vagy nem felel meg a jogosultsági követelményeknek és nem biztosított)
- A gyed ilyen módon 1 évig jár!
- Összege:
+ Alapképzésnél, szakképzésnél vagy szakirányú továbbképzésnél a minimálbér 70%-a
+ Mesterképzésnél és doktori képzésnél a garantált bérminimum 70%-a

FIGYELEM!

CSED és GYED elbírálása egyéni. nincs egységes elbírálás. Ha nem biztos benne, hogy jár vagy nem, Keressen fel szakértőt, vagy kérdezze meg a megfelelő hivatalban (Egészségbiztosítási Osztály (nem a MÁK, az OEP)).

GYERMEKVÁLLALÁSI 1X1 a törvényváltozások tükrében...

Egyszer már írtam egy 1x1-et... 

Azóta a törvény változott... Most összegyűjtjük az aktualitásokat...

Mi az, amit mindenki kaphat?

GYES - vagy gyermekgondozási segély
- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)
- Összege bruttó 28.500 Ft/hó (ebből 10% nyugdíjjárulékot vonnak)
- Letölthető nyomtatvány
- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online
- A gyermek 3 éves koráig, tartósan beteg gyermek esetén 10 éves koráig jár (orvosi ajánlásra gyógyulásig, de max 10 éves korig)

CSALÁDI PÓTLÉK
- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)
- Összege
1 gyerek után 12.200 Ft/hó (egyedülálló 13.700 Ft/hó)
2 gyerek után 13.300 Ft/gyerek/hó (egyedülálló esetén 14.800 Ft/gyermek/hó)
3 vagy több gyermek után 16.000 Ft/gyermek/hó (egyedülálló esetén 17.000 Ft/gyermek/hó)
- Letölthető nyomtatvány
- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online
- A gyermek középiskolai tanulmányának végéig, de max 20. életév betöltésének hónapjáig jár, a gyermek 23. életév betöltésének hónapjáig számít bele az összegbe, ha nappali tagozaton tanul
- FIGYELEM! A családi pótlék tekintetében a kormány szigorított. Ha a gyermek sokat hiányzik szülői igazolás nélkül (50 óra), akkor a folyósítást felfüggesztik. Ezt az iskola jelenti a megfelelő szerveknek.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS - egyszeri összeg 
- Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK)
- Összege: a mindenkori minimál nyugdíj 225%-a, ikrek esetén 300%-a (2015-ben 64.125 Ft)
- Letölthető nyomtatvány
- Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online
- Az igényléshez pluszban szükség van egy igazolásra (nőorvostól, védőnőtől beszerezhető), hogy a megfelelő számú terhesgondozási alkalmon jelen volt a szülő nő
- FIGYELEM! Évekkel ezelőtt volt egy olyan uborkaszezoni bedobás, hogy az elsőnek született gyermek után az egyszeri anyasági támogatás összege elég magas lesz. EZ A HÍR KACSA!

Mi az, amihez valami plusz is kell?

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS

- Az önkormányzat szociális osztályán érdemes érdeklődni, hogy kaphat e a család bármilyen támogatást a születendő baba miatt.

- Egy régebbi újságcikkben olvastam, hogy a pelenkacsomagtól kb 100.000 Ft-ig bármi kapható, de csak az önkormányzatok igen kis része ad ilyen támogatást. A támogatást megítélését ráadásul sok mindenhez kapcsolhatják, pl. életvitelszerű lakcím, védőnői visszaigazolás, egy főre eső jövedelemszint...stb)

Terhességi táppénz

- A kismama vagy a magzat veszélyeztetése esetén kérhető, kódja 9-es

- Szakorvosi ajánlás alapján kapható csak, a szakorvos személye nincs meghatározva, de általában a nőgyógyász szokta kiadni az ajánlást és a háziorvos a keresőképtelenség igazolásához a táppénzes papírt

- Összege: a törvényben meghatározott számolás szerint megállapított alap 50 vagy 60%-a. 

50% akkor jár, ha az igénylő kórházban tartózkodik, vagy nincs 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya

60% akkor jár, ha az igénylőnek van 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya

- A táppénzből személyi jövedelemadót vonnak (2015-ben 16%)

- Családi kedvezmény igényelhető rá

CSED - Csecsemőgondozási díj

- A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely)
+ Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli

+ Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja

- Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható (erről egy másik posztban írok). A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót vonnak (ez 2015-ben 16%). 

- A CSED-re családi kedvezmény kérhető
- Tájékoztató
- Hossza: 168 nap, mely leghamarabb a kiírt időpontot megelőző 28. naptól kérhető

- Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni

- A törvény a szülő nő számára biztosított szülési szabadság idejére állapítja meg a kieső időre járó bér ellentételezéseként. Így a szülő nő kérheti és kaphatja. A gyermek apja akkor kérheti, ha a szülő nő tartósan kikerül a háztartásból, azaz meghal, tartós kórházi kezelésre szorul (ehhez orvosi papírt kell mellékelni), elhagyja a családot (ehhez hivatalos szerv által kiállított elhelyezésről szóló határozat kell)

- Keresőtevékenység végzése CSED alatt tilos

- Ellátás nem ellátás alapja

GYED - Gyermekgondozási díj

- A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely)
+ Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli

+ Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja

- Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható (erről egy másik posztban írok). A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót (ez 2015-ben 16%) és nyugdíjjárulékot (ez 2015-ben 10%) vonnak. 

- Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni

-  2015.12.31-ig igénylet GYED esetében annyi napra jár, amennyit előtte az igénylő szerzett, de maximum a gyermek 2. születésnapjáig, ikrek esetében az alap megszerzett jogosultság egy évvel nő

- Leghamarabb a CSED lejártától kérhető, de apák esetében a szülést követő 169. naptól

- A GYED-re családi kedvezmény kérhető

- Tájékoztató

- A szülők bármelyike kérheti azonban mellette csak 1 éves kortól lehet dolgozni. 2015.12.31-ig ha a gyermek 1 éves kora UTÁN igényli valaki, akkor az első 60 napra nem kaphat ellátást (erre szoktuk azt javasolni, hogy akár a születésnap előtti naptól legyen megigényelve)

- Ellátás nem ellátás alapja

HALLGATÓI GYED

- Fő szabály: a szülést megelőzően MAGYAR nyelvű felsőfokú képzésben nappali tagozaton legalább 2 félévet fel tud mutatni a szülő 2 éven belül!
- Az igény beadható a jogviszony fennállása alatt, vagy a szüneteltetést/megszűnést követő 1 éven belül, aki gyermekét saját háztartásában neveli és vagy magyar vagy EGT állampolgár
- Ennél az első naptól gyedre jogosult a szülő (bár az apa csak akkor, ha az anya meghal, vagy nem felel meg a jogosultsági követelményeknek és nem biztosított)
- A gyed ilyen módon 1 évig jár!
- Összege:
+ Alapképzésnél, szakképzésnél vagy szakirányú továbbképzésnél a minimálbér 70%-a
+ Mesterképzésnél és doktori képzésnél a garantált bérminimum 70%-a

FIGYELEM!

CSED és GYED elbírálása egyéni. nincs egységes elbírálás. Ha nem biztos benne, hogy jár vagy nem, Keressen fel szakértőt, vagy kérdezze meg a megfelelő hivatalban (Egészségbiztosítási Osztály (nem a MÁK, az OEP)). 

Újabb változás 2015.07.01-től - 2015. évi LXXVII. törvény

Nem telhet el a nyári uborkaszezon egy jó kis törvényváltozás nélkül...

Nézzük is, ma mit találunk..

A 2015. évi Magyar Közlönyök 84. számában a 8053. oldaltól olvasható az újabb törvény, mely jó lesz számunkra... (megjelenés napja 06.18.)

Az első 10§ egy átlag ember számára nagyon nem lényeges, de azért egyszeri átolvasásra ajánlom. Ami az egyszeri olvasót (és engem is) érdekel, az a 11. §-tól kezdődik és a 26. §-ig tart, azaz

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

Nézzük hát...

11. § - 18. § fogalompontosítás, vagy átírása a jogosultságnak/nem jogosultságnak

19. § Az Ebtv. 42. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) Ha a  gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)–(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
Tehát ha úgy gyermek születik ellátás alatt vagy az azt követő egy éven belül és az újonnan megállapított CSED alapja alacsonyabb, mint az előző gyerek után kapott CSED alapja, akkor a régi alap lesz az új alap. 
(4b) A (4a) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.”
Szigorítás is van. Mert az új gyerek után csak akkor lehet a régi CSED alapot megállapítani újra, ha a régit csak egy jogviszony alatt (munkaadónál, hogy egyszerűbbek legyünk) szerzett jövedelemből lett megállapítva és az most is fennáll.

20. §  Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a  biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdés alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ha a  gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a  (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
(6) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
(7) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(8) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a  gyermekgondozási díjat a  (7)  bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(9) Ha a  biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget. Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(10) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az (1) bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
A CSED változás a GYEDre is érvényes lesz :) és ugyanazokkal a kitételekkel... Valamint ugye a max ellátást gyerekenként kell megállapítani.

21. § - 23. § változások, de most annyira nem fontos

24. § Az Ebtv. a következő 82/I. §-sal egészül ki:
„82/I.  § (1) A  42/B.  § (1) és (2)  bekezdésének az  egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény általi módosítását a  2015. december 31-ét követően gyermekgondozási díjra jogosulttá váló biztosítottak gyermekgondozási díjának megállapítása során kell alkalmazni.
(2) A 42/C. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény általi módosítását azon gyermekekre tekintettel kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be az első életévüket.”
Azaz nézd meg a 26.§-t. Amely szerint hatályát veszti ez a két paragrafus. Az első az, mely meghatározta a gyed hosszát, a második pedig a gyed igénylő váltáskor az egy éves szülinap utáni igénylés miatti 60 napos "büntetés". 

25. § - kiegészülés

26. §
(1) Az Ebtv. a) 48. § (8) bekezdésében a „foglalkoztatónál” szövegrész helyébe a „jogviszonyban” szöveg, b) 65. § (3a) bekezdésében a „hozott érdemi döntés” szövegrész helyébe a „hozott döntés” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Ebtv.
a) 42/B. § (1) bekezdésében az „a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb” szöveg,
b) 42/B. § (2) bekezdése, c) 42/C. § (1) bekezdés f) pontja

RÖVIDEN ÉS TÖMÖREN :)

Kismama mint vállalkozó

Manapság, főleg mivel a cégek nem nagyon szeretik a gyermekkel rendelkező munkavállalókat, egyre többen fordulnak a saját vállalkozás indítása felé...
Ebben a posztban az egyéni vállalkozó által fizetendő adókról és járulékokról szeretnék egy kicsit bővebben írni.

Ha valaki vállalkozóvá válik, meg kell határoznia, milyen vállalkozási formában szeretné azt művelni.
Lehet céget alapítani, de ehhez mindenképp szükség van egy könyvelőre, aki segítségére van az embernek. Többféle vállalkozás is létrehozható:
- Közkereseti Társaság: minimum 2 taggal alakítható, a tagok teljes saját vagyonukkal felelnek a társaságban keletkezett kötelezettségekért. Minimális tőke nincs meghatározva.
- Betéti Társaság: egy bel- és egy kültag alakíthatja. A beltag teljes vagyonával fele, a kültag csak a hozzájárulása mértékében. Minimális tőke nincs meghatározva.
- Korlátolt Felelősségű Társaság: már 1 személy is alakíthatja, minimum 3 millió Ft törzstőke kell hozzá, a tag(ok) nem minden esetben felelnek magánvagyonukkal, elsődlegesen a cég saját vagyona felel a kötelezettségekért.
A vállalkozások során felmerül a társas vállalkozó mint meghatározás kérdése, de erről inkább csatolok egy cikket


De akkor most fejtsük ki az egyéni vállalkozások lehetőségeit!

Az egyéni vállalkozó lehet KATA vagvy EVA által meghatározott adózás alá tartozó, valamint teljes adó- és járulékfizetési kötelezettséggel

KATA:
A KATA-val kapcsolatban a nav.gov.hu oldalon elég részletesen és több tételben is írnak
A navtól kért állásfoglalás szerint:
"3./ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alkalmazásában főállású kisadózó a kisadózó, KIVÉVE azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: 
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, 
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, 
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, 
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, 
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, 
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, 
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is [Katv. 2. § 8.]
A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítása mellett tevékenységet folytató kisadózó egyéni vállalkozó - mivel az anyasági ellátás valamelyikében részesülők nem szerepelnek a kivételek között - főállású kisadózónak minősül, és a tételes adó összege 50.000,- Ft/hó [Katv. 8. § (1)]." 

EVA:
Ugyancsak a nav által küldött állásfoglalást tudom ide csatolni, mely szerint:
"2./ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (EVA) 2. § (3) bekezdés a) pontja alapján az egyéni vállalkozó az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben egyéni vállalkozói tevékenységét folyamatosan végezte. 
Az EVA ALAPJA az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint [EVA 5. § (1)]. 
Az EVA törvény előzőekben hivatkozott szabálya szerint a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó NEM VÁLASZTHATJA, hogy adókötelezettségét az EVA tv. szerint teljesíti."

Teljes adó- és járulékfizetés:
Azaz a vállalkozói kivét utáni adózás:
"1./ Tájékoztatjuk, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a VÁLLALKOZÓI KIVÉT, átalányadózás esetén az ÁTALÁNYBAN MEGÁLLAPÍTOTT JÖVEDELEM után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR MÁSFÉLSZERESE. 

2014. január 1-jétől új szabály, hogy a gyermek egyéves korát követően a szülő korlátlan időtartamban végezhet munkát a gyed folyósítása mellett. Ennek megfelelően a Tbj. 29. § (4) bekezdés a) pontja szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után NEM KÖTELES nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - KIVÉVE, ha a GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét SZEMÉLYESEN FOLYTATJA. 
Az egyes adótörvények és azzal összefüggo egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) 457. § (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelo adó alapja LEGALÁBB A MINIMÁLBÉR 112,5 SZÁZALÉKA. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 
Ugyanakkor a Szocho tv. 458. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben NEM VESZI SZÁMÍTÁSBA A HÓNAPNAK AZT A NAPJÁT, amelyre maga az egyéni vállalkozó 
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN részesül; 
b) GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYBEN, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, KIVÉVE, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét SZEMÉLYESEN FOLYTATJA. 
A leírtak alapján amennyiben a gyermekgondozási díj mellett kíván egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni, akkor a GYED folyósítására tekintett mentesül a minimum szocho- és járulékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adó és járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) megfizetése alól.
Mivel a hivatkozott jogszabályok csak az alsó határ után megfizetendő járulékok, adó alól mentesíti az egyéni vállalkozót, a vállalkozói kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem után - az általános szabályok szerint - meg kell fizetni azokat. 
Amennyiben gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása mellett kívánja tevékenységét folytatni, a Tbj. 29. § (4) alapján a járulékfizetés alóli mentesség nem érvényesíthető, a járulékokat legalább a törvényben meghatározott járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni. Ugyanígy rendelkezik a Szocho tv. is. "